Pablo Caceres Contreras / Flickr

Arról már talán sokan hallottak, hogy a varjak, szarkák és bizonyos poszátafajok felismerik az egyes embereket. Ezek a madarak az emberlakta területeken élnek, így hasznosnak és ezzel együtt természetesnek is tűnik részükről, hogy kifejlesszék ezt a képességet. De mi a helyzet azokkal az állatokkal, akik olyan isten háta mögötti, elhagyott helyeken fordulnak elő, mint például az Antarktisz?

Dél-Koreai kutatók barna halfarkasokat, más néven szkuákat (Stercorarius antarcticus) tanulmányoztak a sarki földrészen. Jong-Dok Han, az Inha Egyetem PhD-hallgatója egyike volt azoknak, akik a fészkeikhez merészkedtek, és lemérték a tojásokat. Ezzel nagyjából el is vágta magát náluk, mert néhány alkalom után a vegzált szkuák kipécézték maguknak, és személyesen rá rontottak kutatótársai közt. „Meg kellett védenem magam a halfarkasok támadásától” – meséli. „Amikor más kutatókkal voltam, a madarak fölém repültek, és megpróbáltak lesújtani rám. Még akkor is követtek, amikor másik terepruhát vettem fel. Úgy tűnt, a madarak tudják, ki vagyok, mindegy, mi van rajtam.”

A kutatócsoport kísérletsorozatot végzett a populáción. Heti egyszer ellenőrizték a fészkekben a szaporodás alakulását. A barna halfarkasok egy idő után kijöttek a kutatók elé szembeszállni a betolakodóval. A kellemetlen, ámde roppant érdekes jelenségre felfigyelve a csapat elkezdte tesztelni, hogy a madarak valóban különbséget tesznek-e a között a személy között, aki a fészkükhöz hatolt, és a többiek közt.

US Embassy / Flickr

Ennek vizsgálatára minden fészeklátogató mellé állítottak egy semleges személyt. A két-két kutató először az adott fészek felé vette az útját, majd elhaladt az ellenkező irányba. Mind a hét vizsgált szkuapár követte a betolakodóját, és támadólag lépett fel vele szemben, ám a semleges személy iránt egyszer sem mutattak érdeklődést.

„Lenyűgöző, hogy a barna halfarkas, amelyek evolúciója embermentes élőhelyen zajlott le, és jelenleg is ilyen helyen él, felismeri az egyes személyeket mindössze 3-4 alkalom után. Úgy tűnik, nagyon magas szintű kognitív képességek birtokában vannak.” – nyilatkozta Von Jung Li, a Koreai Sarkkutató Intézet egyik vezető kutatója és a kutatás vezetője. Az antarktiszi állatok kognitív képességeit ezidáig nem tanulmányozták behatóan.

Liam Quinn / Flickr

A barna szkuákról feljegyezték, hogy más madárfajoktól zsákmányolnak táplálékot, sőt, anyatejet csennek szoptató elefántfókáktól. A szakemberek szerint az opportunista táplálkozási szokások tehették idővel egyre okosabbá az állatokat.

Dr. Li hozzáfűzte: „Mivel e területen csak az antarktiszi kutatóállomás létesítése óta található ember, úgy véljük, hogy a szkuák azon rövid idő alatt fejlesztették ki a különbségtételi képességüket, amíg emberek közelében éltek.”

Az eredményeket az Animal Cognitionben tették közzé.

Nézd meg videón, hogyan reagáltak a madarak a fészekbolygató kutatóra a páros kísérlet során!

Kövesd a blogot a Facebookon, hogy még több érdekes, eddig magyarul nem olvasható tudományos hírről értesülj! A tudomány letaglóz, Derült Égből Tudomány!

Forrás:

http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-03/lobe-abr032516.php

A tanulmány:

http://link.springer.com/article/10.1007%2Fs10071-016-0970-9